Magyar vezetéssel jön létre a Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság

A NATO-tagországok védelmi miniszterei szerdán kezdődött, kétnapos tanácskozásukon főként a sürgető biztonsági kihívások kezeléséről, az orosz rakétarendszerek jelentette veszélyről, a NATO védelmi és elrettentő stratégiájáról, valamint a szövetség misszióiról és az Európai Unióval folytatott együttműködésről tanácskoznak. Az egyeztetésen Benkő Tibor honvédelmi miniszter aláírta az érdeklődő partnerországokkal azt a dokumentumot, amely egy új komponens, a Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság létrehozását célozza. A magyar vezetéssel megalakuló parancsnokság elismerést jelent a hazai különleges katonáknak, és nagy lehetőséget minden partnernek – mondta Sándor Tamás dandártábornok, a szolnoki MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár parancsnoka lapunknak.

Már zajlik – a hivatalos elnevezése szerint – a Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság (Special Operations Component Command – SOCC) kialakítása Horvátország, Szlovákia és Szlovénia bevonásával (a nem NATO-tagország Ausztria szintén aláírja a szándéknyilatkozatot), míg a mentori feladatokat az Egyesült Államok, Lengyelország és Németország látják el. Az előzetesen szintén érdeklődő Csehország most nem írta alá a kezdeményezést, de megfigyelőként továbbra is jelen lesz a képesség kialakításában. Az elképzelések szerint a mintegy 130 fős szervezet állományának felét magyarok adják majd, akik között megtalálhatóak különleges műveletiek és rohamlövészek mellett például logisztikusok, lélektani műveleti, légierő összekötő, vagy vegyivédelmi szakbeosztottak. Ez azt jelenti, hogy a parancsnokság a működéséhez a teljes katonai spektrumot lefedi, ugyanakkor a kialakításához szükséges fejlesztésekből az egész honvédség profitál majd.

01.jpg

Sándor Tamás dandártábornok

Az észak-atlanti szövetség Különleges Műveleti Parancsnoksága több fórumon is jelezte, nagy szükség van egy regionális szervezetre, amely a mostani képességhiányt ellensúlyozni tudja. A megállapodás értelmében a részt vevő nemzetek saját különleges képességeiket integrálják az új szervezetbe, ugyanakkor végrehajtó alegységekkel is jelen lesznek a parancsnokság feladatainál. A Magyar Honvédség például egy különleges műveleti osztaggal jelenik meg, míg Horvátország a haditengerészeti képességet jeleníti meg a saját felajánlott osztagában. „Mindez azt jelenti, hogy a Magyar Honvédség az 50 százalékát adja a parancsnokságnak, de a teljes működéshez szükséges létszámot a regionális nemzetek együttesen adják” – fogalmazott a dandártábornok.

A parancsnokság által biztosított különleges képesség a NATO által is „lehívható”, de elsődleges feladata az országvédelem lesz, a XXI századi kihívások kezelése során. A kezdeti képességét 2021-re, a teljes műveleti képességét 2024-re kell elérnie. A megalakuló parancsnokság rotációs tervnek megfelelően 2025-ben az észak-atlanti szövetség reagáló erejének (NATO NRF) részeként készültségi szolgálatba lép. A vonatkozó dokumentum aláírását követően már idén megkezdődik a munka a parancsnokság kialakításával kapcsolatban, ugyanakkor közös hadgyakorlatokat is tartanak (például a Black Swan 2019), hogy összekovácsolják a tagországok katonáit.

02.jpg

Sándor Tamás dandártábornok rámutatott, hogy a parancsnokság kialakításának és magyar vezetésének lehetőségét éppen a már zajló Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program alapozta meg, hiszen a szükséges haditechnikai eszközök beszerzése már megtörtént vagy folyamatban van. A modern, ütőképes eszközök nélkül ugyanis elképzelhetetlen lenne egy ilyen speciális feladattal felálló parancsnokság létrehozása Magyarországon. A megalakuló parancsnokság azért is talált pozitív fogadtatásra a NATO-ban, mert a magyar különleges katonáknak nagyon jó a megítélése a szövetségben. Sándor Tamás szavai szerint ehhez hozzájárult, hogy nagyon szigorú és alapos kiválasztási és kiképzési rendszerrel dolgoznak, ami garantálja a magas szakmai felkészültséget. Ugyanakkor 2005 óta vannak jelen Afganisztánban, s 2008 óta mind a mai napig magas szintű, összetett műveleteket hajtanak végre a közép-ázsiai országban. „Azt gondolom, hogy a parancsnokság Magyarországon való létrehozása egyfajta elismerése a magyar különleges műveleti katonák munkájának, és a teljes Honvédségnek, s egyben az ország védelmét is erősíti” – hangsúlyozta.

03.jpg

Fotó: archív

Forrás: honvedelem.hu

Comments are closed.